A hallásvizsgálat menete és az eredmények értelmezése

Milyen vizsgálatokból áll egy hallásvizsgálat, és mit árulnak el a hallásunkról?

A hallásvizsgálat célja, hogy pontos képet adjon arról, hogyan érzékeljük a hangokat, milyen a beszédértésünk, és van-e bármilyen halláscsökkenésünk. A vizsgálat típusát és menetét mindig az életkorhoz, a panaszokhoz és az egyéni körülményekhez igazítjuk – ezért más módszereket alkalmazunk a gyermek hallásvizsgálat, és másokat a felnőtt hallásvizsgálat során.

A vizsgálat előtti lépés: fül-orr-gégészeti kivizsgálás

Mielőtt a hallásvizsgálat megkezdődik, javasolt egy fül-orr-gégészeti vizsgálaton részt venni. Ez segít kizárni vagy feltárni azokat a szervi elváltozásokat (például fülzsírdugó, középfülgyulladás, dobhártya-probléma), amelyek befolyásolhatják a hallásvizsgálat eredményét.

 

Időpontot foglalok

 

Alkalmazott hallásvizsgálati módszereink

A hallásvizsgálat során objektív és szubjektív méréseket végzünk:

  • Az objektív vizsgálatok nem igényelnek aktív közreműködést a pácienstől. Különösen fontosak csecsemők és kisgyermekek esetében.
  • Szubjektív vizsgálatok esetén a páciens válaszaira támaszkodunk – például hogy mikor hall egy adott hangot vagy hogyan érti a beszédet.

A hallásvizsgálatok főbb elemei

1. Hallásküszöbmérés – a hangok érzékelésének vizsgálata

Ez a vizsgálat azt mutatja meg, hogy a különböző hangmagasságú tisztahangokat milyen hangerőn vagyunk képesek érzékelni.

A mérést kétféle módon végezzük:

  • Légvezetéses úton: a hangokat fejhallgatón keresztül adjuk, így a teljes hallórendszert teszteljük.
  • Csontvezetéses úton: egy kis vibrációs eszközt helyezünk a fül mögötti csontra, ezzel közvetlenül a belső fület vizsgáljuk.

A két vizsgálati mód összehasonlítása alapján meghatározható a halláscsökkenés típusa és a halláscsökkenés mértéke.

2. Beszédértés vizsgálata

A vizsgálat során számokkal, szavakkal és mondatokkal teszteljük a beszédészlelést és a beszédértést.
Az eredmények megmutatják, milyen hangerőn és milyen pontossággal érti meg a páciens a beszédet,  vagyis hogy mekkora nehézséget jelent számára a beszéd megértése a mindennapi életben.

3. A hangos hangokra adott reakciók (kellemetlenségi küszöb) és a zajérzékenység vizsgálata

A hallásvizsgálat során azt is mérjük, hogyan reagál a fül a hangos hangokra, illetve hogy mennyire érzékeny valaki a zajokra.

Ez a vizsgálat két eltérő hallásproblémára is fényt deríthet:

  • Beszűkült hangerő(dinamika)tartomány-érzékelés, jellemző például időskori hallásveszteség vagy zaj okozta halláskárosodás esetén. Ilyenkor a halk hangokat a páciens nem érzékeli, míg a hangos hangokat túl erősnek, zavarónak találja.
  • Hallási túlérzékenység (hyperacusis) – ebben az esetben a páciens már a normál hangerőn szóló zajokat is kellemetlenül erősnek érzékeli. Ez gyakran ép hallás mellett is kialakul, és jelentősen ronthatja az életminőséget.

4. Fülzúgás vizsgálata (tinnitus tesztelése)

Amennyiben a páciens fülzúgásra panaszkodik, speciális vizsgálatokat végzünk a zúgás típusának, frekvenciájának és hangerejének meghatározására.
Ez segít személyre szabott terápiás megközelítést választani a panasz enyhítésére.

Az audiogram – a hallásvizsgálat eredményének ábrázolása

A hallásküszöb-mérés eredményeit egy audiogramon ábrázoljuk, amely grafikusan mutatja meg, hogy a vizsgált személy milyen hangmagasságokat (frekvenciákat) milyen hangerőn hall meg.

 

 

A vízszintes tengelyen a különböző frekvenciák (mélyebb és magasabb hangok), a függőleges tengelyen pedig a hangerő (dB) szerepel. Minél lejjebb helyezkedik el a vizsgált eredmény az ábrán, annál hangosabb hang kellett ahhoz, hogy a páciens azt a hangot meghallja.

Az audiogram jeleinek értelmezése

Az audiogramon különböző jelekkel ábrázoljuk a jobb és bal fülre vonatkozó mért értékeket:

  • O – jobb fül légvezetéses mérése (piros színnel jelölve)
  • X – bal fül légvezetéses mérése (kék színnel jelölve)
  • < – jobb fül csontvezetéses mérése (zöld színnel jelölve)
  • > – bal fül csontvezetéses mérése (zöld színnel jelölve)

A különböző jelek összevetése segít meghatározni a halláscsökkenés típusát: vezetéses, idegi eredetű vagy kevert típusú halláscsökkenésről van-e szó.

Az audiogram alapján a halláscsökkenés mértéke az alábbi kategóriák szerint sorolható be:

  • 0–20 dB – normál hallás
  • 20–40 dB – enyhe fokú hallásveszteség
  • 40–60 dB – közepes fokú hallásveszteség
  • 60–80 dB – nagyfokú hallásveszteség
  • 80–90 dB – súlyos fokú hallásveszteség
  • 90 dB felett – hallásmaradvány

Az audiogram nemcsak a halláscsökkenés tényét és mértékét mutatja meg, hanem fontos támpontot ad a hallókészülék pontos beállításához is.

Az eredmények szakszerű értelmezése mindig audiológus vagy hallásakusztikus feladata.

A hallásvizsgálat gyors, fájdalommentes, és sokat elárul hallása állapotáról. Mielőbb keressen fel bennünket, hogy időben segíthessünk a hallása megőrzésében vagy javításában.

 

Időpontot foglalok

 

Értékelés 4.7 (300)

Ügyfél vélemények